Az iPad Pro® hatása a digitális alkotás folyamatára

Egy kis iPad Pro® történelem

Az első iPad Prókat a 9,7”-os és 12.9”-os változatokat a hagyományos szeptemberi eseményén mutatta be az Apple, még 2015-ben. Kíváncsian vártuk az újdonságokat, hiszen végre megindult egy kis konkurenciaharc, az akkor még egyeduralkodónak számító Wacom Cintiq és az iPad Pro között. 2017. június 5-én jelentették be a második generációs iPad Pro-t, amiben már az A10X Fusion fantázianévre hallgató processzor dübörgött, kijelzők tekintetében pedig a 9,7”-os masina 10,5”-osra hízott. A harmadik generációs táblagépek 2018. októberében mutatkoztak be, karcsúsított formában, javított kijelző-készüléktest aránnyal, 11” illetve 12.9” méretekben. A negyedik illetve ötödik generációs modellek már változatlan formában láttak napvilágot, azonban a belsőjük jelentős változáson esett át, az aktuális erőtablet szívét már az - azóta egekig magasztalt - Apple silicon M1 chipje hajtja.

A konkurencia

Én úgy definiálnám magát a terméket, hogy ez egy olyan digitális rajztábla, aminek a felületén azonnal látod, amit alkotsz (és persze egy teljesértékű táblagép is mellette). Léteznek a piacon természetesen más típusú digitális rajztáblák is, azonban azokkal nem ennyire közvetlen az élmény hiszen egy hozzákapcsolt monitoron láthatjuk a végeredményt, nem pedig közvetlenül a felületen, ahol húzogatjuk a varázstollunkat.

Nézzünk szét egy kicsit az önálló kijelzővel rendelkező, alkotásra optimalizált eszközök jelenlegi piacán.

• Wacom Cintiq: a már emlegetett Wacom jött ki először hasonló digitális rajztáblával, viszonylag széles a termékpalettájuk, sokféle kijelzőméret és “varázsceruza” opciók között válogathatunk.
• Microsoft Surface Pro: a nagy Apple konkures Microsoft is próbálkozik a saját képernyőjére firkálható eszközök versenyében. A Surface Pro-k elsősorban laptopok, érintőkijelzővel amire lehetőségünk van - a hozzá kapható tollal - művészkedni is.
• Lenovo YOGA: hasonlóan a Surface termékekhez, a Lenovo Yoga is leginkább egy laptop, különlegessége a flexibilisen hajtogatható mivoltában rejtőzik.
• Galaxy Tab S7 | S7+: a másik nagy vetélytárs Samsung megoldása sokat csiszolódott az évek során, mind felbontás mind pedig a hozzá kapható ceruza tekintetében, viszont az Androidos rajzolós applikáció paletta még mindig elmarad az iOS-en elérhető appok mennyiségéhez képest.
• Huawei MatePad Pro: kiváló ár-érték arányával, minőségi anyaghasználatával vonzó lehet a többi konkurens cég termékei között böngészve, azonban Google-támogatás hiányában csak és kizárólag HMS (Huawei Mobile Services) ökoszisztémában gondolkodhatunk, ami jelentős kompromisszumokra késztet minket a letölthető alkalmazások terén.

Appok(alipszis)

Rengeteg Apple Pencil-re optimalizált alkalmazás érhető el az App Store-ból, ezekről értekeznék most egy kicsit. Többségüket huzamosabb ideig használtam/használom jelenleg is, vagy próbáltam ki kíváncsiságból.

Procreate®:

2011 tavaszán jelent meg az első verziója, szóval nem egy mai szoftver, de az elmúlt tíz év alatt a fejlesztőik olyan mértékű tudást pakoltak és folyamatosan pakolnak is bele, hogy sok hozzám hasonló alkotónak már szinte nem is kell a desktopon elérhető Photoshop vagy egyéb rajzoló program. Instagram-mon vagy Dribbble-ön bizonyára már mindenki legalább egyszer belefutott olyan tartalomba, amikor valaki iPaden Apple Pencil-el valami elképesztőt hozott létre. Befutott és az egyik magas szintű művelője a Procreatenek pl. Gal Shir. Érdemes körülnézni a portfóliójában. Személyszerint én is ezt a progit nyúztam a legtöbbet, kiválóan kézre állnak benne a különböző panelek, színpaletták vagy pl. a vonalvastagság állíthatósága, biztosan rengeteget teszteltek a UX-eseik, hogy egy igazán intuitív alkotói élményt hozzanak létre.

Affinity Designer:

A nagy Adobe rivális Affinity is kihozta iPadre a saját alkalmazását. Az Affinity Designer elsősorban egy vektorgrafikus program, azonban lehetőségünk van egy tapintással átváltani “Pixel personára”, ahol a vektorosan létrehozott elemeinket raszteres effektekkel turbózhatjuk fel. Remek átjárási lehetőség biztosított az asztali megoldásukkal, így ha valamit elkezdünk a kanapénk kényelmében rajzolgatni, azt könnyedén kicsiszolhatjuk végül a számítógépünk vagy laptopunk előtt ülve az asztalnál.

Adobe Illustrator:

Egy kicsit lemaradva a vetélytársaktól, de 2020-ban végre kijött az Adobe is a saját alkalmazásaival, előbb a Photoshop jelent meg iPadre, majd őt követte az Illustrator is. A Photoshopot - bevallom őszintén - nem sokat karcolgattam az Apple Pen-nel, mert a régebbi (2017-es) iPadem már igencsak köhögött alatta. Az Illustratort egy kicsit sikerült többet is koptatni, igazán nagyszerű élmény játszani benne pl.: a Live ecsetekkel, egészen élethűen van modellezve egy aquarell ecset viselkedése, látod a kijelzőn ahogy szétterül a festékpamacs, majd megszárad a “papíron”, sőt még a “vizességét” is tudod állítani az ecsethegyednek. Valamilyen megmagyarázhatatlan módon, de vektoros képességei ellenére az Illustratornak, én mindig vissza-visszatérek azonban a Procreatehez.

Shapr3D:

A magyar fejlesztésű Shapr3D kakukktojásnak számít az eddig felsorolt applikációk között, de mindenképpen szerettem volna megemlíteni, mert hihetetlen lehetőségek rejlenek benne. Az alkalmazás különlegessége, hogy könnyen és rendkívül intuitív módon tudunk térbeli modelleket készíteni vele, Apple Pencil segítségével, ami egy teljesen új dimenziót nyit a 3 dimenziós alkotás folyamatában. A CAD-szoftverek korábban inkább asztali számítógépes környezetben működtek, ezt definiálta újra a Shapr3D, amely iPadeken kínál hasonló élményt, és a legtöbb iparági formátummal képes dolgozni, egyedi 3D maketteket készíthetünk elő benne mondjuk 3D nyomtatáshoz.

A felhasználói élmény (UX)

Ahogyan el kezdtem használni az előbb említett alkalmazásokat az Apple ceruzájával, rögtön azon kezdtem el gondolkodni, vajon hogyan sikerülhetett egyik-másik alkalmazásnak a kitűnnie az egyre kiélezettebb versenyhelyzetben.

Nyílván előtérbe kerül a marketing szerepe, de jelentős előnyt tud kovácsolni véleményem szerint az a cég, amelyik igenis belerakja az időt és az energiát a megfelelő UX kutatásba és tervezésbe.

Nagyon fontos hogy minél inkább kézre álljanak a különböző eszközök az alkotáshoz, ne kelljen őket sokáig keresgélni, hogy minél gördülékenyebb élményt nyújthasson a képernyőre való rajzolás.

A ceruza

Az Apple Pencil kitágítja az iPad nyújtotta lehetőséget, és egy merőben új, kreatív játszótéren találod magad. Precíz nyomás- és dőlésérzékelője jóvoltából könnyedén játszhatunk a vonalvastagsággal, megdöntve pedig lehet vele satírozni is. A legtöbb rajzolós program pedig ezerféle ecsethegyet tud ráhúzni, ha akarod olajfestő ecsetként, ha pedig azt szeretnéd akkor akár rotringceruzaként is tud viselkedni, de egész extravagáns mintázatokat is tudsz vele húzni. Bizonyos applikációkban meg lehet adni azt is, hogy szoftveresen mennyire nyúljon bele a szabadkezi munkánkba a program, például így tudunk szinte tökéletes íveket megrajzolni könnyedén. Procreateben pedig lehet tökéletes köröket, illetve sokszögeket is rajzolni, ha a slendrián módon meghúzott egyenesnek szánt vonalunk (körünk, négyzetünk) végén lenyomva tartjuk a ceruzát.

Gesztusok

A ceruzát rendkívül jól lehet kiegészíteni különböző gesztusokkal, amik észrevehetetlenül épülnek be az alkotási folyamatba. Például a sokat használt “undo” funkció, Procreateben a két ujjal való tappolás annyira magától értetődő lett számomra egy idő után, hogy már sima analóg papíron írva hagyományos tollal is azt vettem észre, hogy nyomogatom a post-it-tet. Természetesen a gesztusok szabadon konfigurálhatóak.

Rétegek és maszkok

A rétegek és maszkok alkalmazása is teljesen új perspektívákat nyit a hagyományos, analóg alkotáshoz képest. Csak bizonyos kijelölt területeken belül van lehetőségünk firkálni, illetve minden egyes rajzolt elemet van lehetőségünk külön rétegekre pakolni, amik nagyban elősegítik és megváltoztatják a folyamatokat.

Összevetve az eddigieket szinte hihetetlen, hogy milyen irányba fejlődik az egész digitális képalkotási folyamatunk. Az iPadek is egyre erősebbek, Procreateben például már tudunk 3D objektumokra is firkálni, illetve az eszközben megbúvó szenzorok is egyre kifinomultabbak, a Lidar scanner képes a körülöttünk lévő tárgyak 3Dimenziós mását beszkennelni, és azonnal modellt készít belőle a kütyü ... szóval egyre izgalmasabb a jövője a hozzánk hasonló alkotóknak, akik nem félnek kipróbálni újdonságokat, és nyitottak a technika fejlődése által nyitott új és merész kapukon bekopogtatni.